HÉVÍZ.

A turizmus általános helyzete a 2011. évben

A gazdaságban tapasztalt bizonytalanságok ellenére a 2011 augusztusáig tartó időszakban a nemzetközi turistaérkezések száma tovább nőtt Európában, ugyanakkor a növekedés üteme néhány kivétellel lassult. A vendégek, vendégéjszakák és a szállodai foglaltsági mutatók adatai továbbra is következetes növekedésről árulkodnak, viszont az év előrehaladtával fokozatosan csökken a növekedés üteme. Európában a foglaltsági mutatók 3,7%-kal növekedtek 2011. január-augusztusban, különösen Kelet-Európában (+7,3%) és Dél-Európában (+5,2%). 2011 év végére a szakemberek 5,6%-os növekedést prognosztizálnak a nemzetközi turistaérkezések számában, így várhatóan meghaladják a 2008-as év eredményeit.
Az STR Global adatai szerint mindegyik európai régióban pozitív irányba mozdultak el a foglaltság, a RevPar és az ADR mutatók a 2011. január – augusztusi időszakban. Az első nyolc havi szállodafoglaltsági adatok Törökország kivételével egyik ország esetében sem jeleztek csökkenést. Magyarországon az STR január-augusztusi adatai szerint 6,5%-kal nőtt a szállodafoglaltsági mutató.
2011 első nyolc hónapjában Oroszország megtartotta vezető pozícióját az európai küldő piacok növekedési ütem szerinti ranglistájában, Nyugat-Európában a Japánból eredő turistaérkezések számának növekedéséről számolnak be az adatok. Magyarország legfontosabb küldő piacát tekintve elmondható, hogy 2011 első nyolc hónapjában a főbb célpiacokon (Ausztriában és Hollandiában) nőtt a német vendégek száma. Az adatokat szolgáltató desztinációk több mint háromnegyede szintén a német vendégszám növekedéséről számol be, valamint a vendégéjszakák számában is növekedést tapasztaltak.
Az európai légiforgalom élénküléséről is beszámolnak a szakemberek, egy adatszolgáltató kivételével a heti növekedési mutatók 6,0% fölé emelkedtek, valamint a szeptemberig tartó időszakra vonatkozóan 8,0% feletti növekedést észleltek.
(Forrás: Az ETC 2011/3. negyedéves jelentése)

Magyarországi trendek

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az első három negyedévben 32,3 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az ország turizmusának szezonális sajátosságaiból adódóan a külföldi látogatások a nyári hónapokra koncentrálódnak, a III. negyedévre tehető a teljes eddigi forgalom 46%-a.
Az egy napra érkezők száma 2, a több napra érkezőké 8%-kal nőtt ezen összesített időszak alatt. 2011 I–III. negyedévében az egy napra látogatások aránya a teljes látogatóforgalmon belül 75% (24,3 millió látogatás) volt.
A külföldiek összesen 77 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 2%-kal több, mint 2010 első három negyedévében. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap, az utazások hossza 0,5 nappal rövidült. A visszaesés a III. negyedévben, a turisztikai főidényben volt a legjelentősebb (9%).
A külföldi látogatók 2011 első kilenc hónapjában 910 milliárd forintot költöttek el termékekre és szolgáltatásokra. A turisztikai motivációval érkezők kiadásainak aránya, 72% – 651 milliárd forint – a látogatók összes kiadásain belül. A Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak fogyasztási szerkezete nem változott jelentős mértékben. Az egy napra látogatók kiadásaik 64%-át élelmiszerekre, s egyéb árucikkekre, a több napra látogatók a kiadások 46%-át szállásra, vendéglátó-szolgáltatásokra, 7%-át gyógyászati és egészség megőrzési szolgáltatásokra, 11%-át közlekedésre fordították.

Az első tíz hónapban a külföldi vendégek közel 9 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 5, az éjszakák száma pedig 2%-kal nőtt 2010. január–októberhez viszonyítva.
A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van, a legjelentősebb küldő országok közül az Olaszországból, a Németországból és a Franciaországból érkezett vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, míg a Lengyelországból, a Csehországból és az Egyesült Államokból érkezetteké nőtt, az Ausztriából, valamint Egyesült Királyságból érkezetteké stagnált. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő volt a növekedés, az ötcsillagos szállodákban ugyanannyi, az egy–háromcsillagos egységekben pedig kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint 2010 azonos időszakában. A külföldi vendégek száma – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
Az első tíz hónapban a belföldi vendégek több mint 8 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 2, az éjszakák száma 5%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A belföldivendég-forgalom 66%-át fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 3%-kal bővült. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 25%-kal csökkent. A vendégek számának visszaesése – kilenc turisztikai régióból – ötöt érintett.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 2%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest, miközben a szálláshely-szolgáltatás árindexe 2011 folyamán csökkenést mutat. 2011. január–októberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 47,8%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 65%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 55%-os foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében másfél százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 55% volt. (Forrás: KSH)

Gyógyturisztikai trendek

Évek óta nő a kereslet az egészségmegőrzés és a regenerálódást nyújtó utazási ajánlatok iránt, és ez a keresleti trend semmiképpen nem rövid távú divatirányzat.
A belföldi utazók körében is egyre kedveltebbek a wellness- és gyógyszállodák. 2010-ben a gyógyszállodákban a vendégek száma 10,0%-kal bővült az előző évhez képest. Ez a pozitív változás elsősorban a belföldi vendégek számának március óta hónapról hónapra tapasztalható bővülésének volt köszönhető: a belföldi vendégek száma 12,1%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma pedig 8,2%-kal növekedett az előző évhez képest. A wellness-szállodák jelentősége is folyamatosan nő: 2010-ben a belföldi forgalom volt a meghatározó ezeknél a típusú szállodáknál: a vendégek 77,4%-a, a vendégéjszakák 72,3%-a belföldről származott. A KSH adatai alapján a szállodai vendégéjszakák több mint egyharmadát a gyógy- és wellness-szállodákban realizálják (4,8 millió vendégéjszaka).
A KSH keresletfelmérése szerint a külföldi turistaforgalomnak több mint 10%-a érkezik egészségturisztikai céllal, és kiadásaikban jelentős részt képviselnek a gyógyászati és egészségmegőrzéssel kapcsolatos kiadások. Magyarország az egészségturizmus területén nagy hagyományokkal, kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. Hazánkban a wellness-szállodák megjelenésével (és egyes gyógyszállodák átminősítésével) jelentős változások figyelhetők meg az egészségturisztikai kapacitások alakulásában is.

2. A turizmus helyzete Hévízen a 2011. évben
2.1. A hévízi vendégkör nemzetiségi összetétel változása 2009 – 2011 között

Forrás: KSH

A táblázat a rendelkezésünkre álló KSH adatok alapján az év első 11 hónapjának vendégforgalmi adatait veti össze a 2009-es év azonos időszakával a kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján. Összességében 6,58%-os vendégéjszaka szám növekedést mutat, 5,79%-os vendégszám növekedés mellett. Ezen belül a belföldi vendégforgalom enyhe növekedése és a külföldi vendégforgalom erősebb növekedése figyelhető meg.

A küldőországok tekintetében kiugróan magas az orosz és ukrán forgalom növekedése, de intenzív a cseh és szlovák vendégéjszaka szám emelkedése is.

A hagyományos küldőterületek vendégéjszaka csökkenése bár lassult, de továbbra is jelentős. A németországi és ausztriai kiemelt megjelenések sem tudják ellensúlyozni a hagyományos kúra vendégek számának csökkenését.

A nemzetiségi adatok tisztán mutatják a vendégkör átrendeződésének a folyamatát.

A nemzetiségek vizsgálatánál Hévízre vetítve tovább rajzolódik a trend, hogy a városnak a gyógyászat és a gyógykúra a fő terméke, hiszen míg az elsődlegesen wellness célzattal hozzánk érkező osztrák vendégek körében visszaesés mutatkozik, a már gyógyászatot kereső német vendégek közel stabilak és a szintén kifejezetten gyógyulni érkező orosz vendégek száma dinamikusan nő. Annak ellenére, hogy számos alkalommal kiemelésre kerül a keleti piacok erősödése, kijelenthetjük, hogy a város hosszú távú sikeres működésének feltétele továbbra is a sokszínűség és az eltérő nemzetiségek fogadása. A német piac dominanciája terveink szerint megmarad és tovább erősítendő, mint teszi azt minden rangos nemzetközi fürdőváros. Ezen törekvések érvényesülnek a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft 2012 évi üzleti tervében is.

2.2. A 2011. évi vendégforgalom alakulása

Az éves KSH adatok zárásáig a város saját adatai adnak egy éves áttekintésre és pontos számok vizsgálatára lehetőséget. A 2011-es évi vendégforgalom mind a vendégek számában, mind a vendégéjszakák számában növekedést mutat.

Befizetett idegenforgalmi adó

Befizetések alapján számított vendégéjszakák

A fenti táblázatokból látszik, hogy nem csupán az adóbevétel, hanem a vendégéjszakák száma is nőtt, ami mutatja a turisztikai piac kilábalását a gazdasági válságból.

Az adóbevételből visszaszámolt vendégéjszaka szám 2011-ben átlépte az egymillió éjszakát, amely a város marketing stratégiájának és a gazdálkodókkal folytatott közös munkának a visszaigazolását is jelenti.

2.3. Magánszobakiadók helyzete

A 2011-es év a magánszálláshelyek és a város kapcsolódása szempontjából mérföldkőnek tekinthető. Az Önkormányzat, hogy lássa a valós tevékenységet folytatók körét és számukat a tavasz folyamán az engedélyek átvilágítását tűzte ki célul, ami a szobakiadó engedélyek számának csökkenését váltotta ki, letisztult a tevékenységet végzők köre.

Az idegenforgalmi adó nyilvántartására és bevallására bevezetett új adminisztratív eszközök és a bevallások havonkénti nyomon követése látványos javulást eredményeztek már a statisztikai terén is, már a tavasz folyamán. A szobakiadók partnerként tekintenek az Önkormányzatra, amit az is bizonyít, hogy az Önkormányzat kérésének megfelelően, magas az önkéntes adatszolgáltatás a vendégek nemzetiségét illetően, így már a szobakiadók is hathatósan segítik a városmarketing alakulását.

A főszezonban a Hivatal a tevékenység ellenőrzését végezte, azzal az elsődleges célzattal, hogy a korábban bevezetett dokumentáció használatát ellenőrizze. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat a szobakiadók az érvényben lévő helyi rendelet tükrében orvosolták. Az ellenőrzés a tisztességes tevékenységet folytatók érdekeit szolgálták és a tisztességtelen magatartást tanúsítók kiszűrése volt a cél.

A szobakiadással foglalkozók segítése a város részéről továbbra is kiemelt cél, így a későbbiekben ismertetett nyertes TDM pályázat számos olyan elemet tartalmaz, amely kifejezetten e célcsoport elérését célozza meg, hatékony marketing eszközökkel.

Folyamatos a párbeszéd a Szobakiadók Szövetségével, amelyre a város marketing szervezete is stratégiai partnerként tekint.

A városi statisztikai adatgyűjtés azt mutatja, hogy 2011-ben nőtt a kimutatott vendégéjszakák száma a magánszálláshelyek esetében.

Örvendetes, hogy az itt jelentkező vendégkörnél is elmondható, hogy egyre több ország polgárai közül kerülnek ki.

2.4. Versenytársak vizsgálata

Gyógyturizmus

A gyógyturizmus terén Európa/Közép-Európa legmagasabban pozícionált desztinációi az észak-olasz „Terme Regio” (pl. Abano Terme, Montegrotto Terme), a svájci és német fürdővárosok és szanatóriumok (pl. Bad Ragaz, Bad Zurzach, Zermatt, Arosa, St. Moritz, Lugano, Baden-Baden, Bad Wildbald), valamint a Monarchia egykori jelentős fürdővárosai (pl. Karlsbad, Marienbad, Bad Ischl).

- az olasz, svájci és bajor fürdővárosok rendkívül magasan pozícionált termékkel rendelkeznek. A gyógytényezők és a magas színvonalú, komplex kezelések mellett a települési környezet, valamint a változatos szabadidős és kulturális programok szerves részei a terméknek. Jól menedzselt desztinációk, hatékony kommunikációs tevékenységgel, a magas árak ellenére kedvező ár/érték aránnyal. E gyógyhelyek jóval magasabban pozícionáltak, mint Hévíz, így közvetlen versenytársként jelenleg nem jönnek szóba.
- az Osztrák-Magyar Monarchia korábbi fürdővárosaival a versenyhelyzet alapja a gyógyászat szemlélete és a gyógykezelések hasonlósága. A legismertebbek és a legjelentősebb versenytársak Karlsbad (Karlovy Vary) és Marienbad (Marianske Lazne) lehetnek.
- a Monarchia további fürdővárosai irányultságukat (pl. Bad Ischl) vagy jelen állapotukat (pl. erdélyi és felvidéki fürdők) tekintve napjainkban eltérnek Hévíztől, a gyógyászat és fürdőkultúra, a történelmi hagyományok tekintetében mégis hasonlóak. Pöstyén (Piestany) az utóbbi időben jelentősen fejlődött. Az alacsony áraik vonzók a turisták számára, de a szolgáltatások valódi tartalma elmarad a hévízitől. Az adottságok mellett jelentős versenyelőnyben van Hévíz.

Az elkövetkező időszakban készül el egy átfogó versenytárs vizsgálat, amely a nemzetközi versenytársak és a hazai konkurensek és Hévíz ár-érték összehasonlításáról, amelynek célja, hogy megvizsgáljuk, vajon a gyógytó és a magas színvonal mellett ez látszik-e az árakban is. Ennek fontos paramétere lesz a településenkénti ágy és szállodák számának vizsgálata is.
A korábban lefolytatott hasonló elemzések azt mutatják, hogy egyes szálláskategóriákban jelentős az ár-hátrányunk más desztinációkkal összehasonlítva.

A hazai fürdővárosok rangsorában jól szemlélteti Hévíz pozícióját a fenti táblázat.
Forrás: KSH

Wellness- és fürdőkomplexumok

Hévíz adottságait tekintve gyógydesztináció, de a szolgáltatáskínálatában és a vendégkörében a wellness is megtalálható. A kúrákhoz kapcsolódóan meglévő egyedi adottságai a wellness terén nincsenek, a kínálat pedig jóval bővebb. A város vonzáskörzetét tekintve valamennyi magyar, osztrák, szlovén, német, cseh, szlovák és lengyel wellness-komplexum versenytársnak tekinthető.
Az osztrák fürdők fejlesztését követően visszaesett Hévízen az osztrák vendégek száma. Emellett a wellness-turista nem is hajlandó közel ezer km-t utazni a pár napos regenerálódásért.
A cseh, szlovák és lengyel fürdők színvonala és szolgáltatás-választéka nem előzi meg Hévízt. Versenyelőnyüket a közlekedés időigénye, az erőteljesebb kommunikáció és a jobb országimázs jelenti.

A hazai wellness-piacon egyértelmű versenyhátrányt jelent az élményelemek és a családbarát kiegészítő szolgáltatások hiánya. Ennek ellenére a hazai internetes keresési trendek alapján az elmúlt 12 hónapban a wellness témakor 10. legnépszerűbb keresési szava Hévíz volt. A listában más település vagy térség neve önállóan nem szerepelt. Ez jól mutatja, hogy a hazai internetező utazó közönség a wellness üdüléssel kapcsolja össze a város nevét. Emellett 50%-kal nőtt a keresési trendekben a „wellness hotel hévíz” kifejezés keresése, ami szintén kiugró érték.

Városi fürdők látogató számai (fő)

A fürdők iránti keresletet jó szemlélteti a látogatottsági számaik összehasonlítása is. A nagyobb élmény fürdővel rendelkező intézmények sem minden esetben haladják meg a hévízi tófürdő látogatottságát (pl.: Sárvár és Zalakaros esetében).

3. A 2011. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

A 2011. év folyamán önkormányzati pályázatok keretében megvalósult fejlesztések:

• Római kori romkert fejlesztése – támogatás összege 58 millió Ft
• Kerékpár út fejlesztés – Alsópáhokkal közös pályázatban, támogatás összege 140 millió Ft

2011. év folyamán más szervezeteknél megvalósult jelentősebb fejlesztések:

• Szádfal és élőhely rekonstrukció a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft-nél – 229 millió Ft összegben
• Szálláshely fejlesztések: NaturMed Hotel Carbona, Danubius Hotel Zrt.

2011. év folyamán a TDM szervezet fejlesztése:
52.8 millió Ft-os összköltségvetéssel, 44.9 millió Ft-os támogatási összeggel került megvalósításra a Hévíz TDM Egyesület turizmusfejlesztési pályázata. A pályázat elemei voltak többek között:
szervezet- és hálózatfejlesztési, képzési programok, csomagajánlatok szervezése, garantált városi animációs programrendszerek kidolgozása, kerékpáros rendezvény, expo kellékek beszerzésére, információs táblarendszerek, touch info terminálok, kedvezménykártya bevezetése, Karácsonyi Vásár, Városi Zöld Nap és „Boldog Békeidők Hévíze” rendezvények szervezése a Művelődési Központtal együttműködésben, részvétel a budapesti Utazás Kiállításon, city light kampány 150 plakáttal, e-marketing kampányok (facebook kampány, google adwords kampányok) és a keresőoptimalizálás (tartalomfejlesztés, linképítés), melyek elengedhetetlen feladatok egy újonnan induló honlapnál. Bevezetésre került a Hévíz Kártya, mint városi kedvezménykártya.

4. 2012. évi aktuális feladatok meghatározása
4.1. Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. marketing tevékeny
A Nonprofit Kft. az éves üzleti terve alapján az alábbi marketing aktivitásokat tervezi folytatni 2012-ben, az aktuális piaci folyamatok figyelembevételével.

4.2. A Hévíz TDM Egyesület pályázati tevékenysége
Az Egyesület 101.500.894 Ft-os összköltséggel, 79.625.482 forintos támogatással sikeresen pályázott a „TDM együttműködés további erősítése Hévízen, az "élet forrásánál” címmel benyújtott pályázatával az Új Széchenyi Terv keretében.
Megvalósulás időszaka: 2011.dec.1. - 2013. november 30.
Pályázat tartalma:
2011. decemberében már megvalósult: haszongépjármű beszerzés
Megvalósítandó elemek:
Nyelvtanfolyamok (orosz, angol, német) a tagok részére – januárban elindult
Képzések: további egynapos képzéssorozatot szakmai témákban a tagoknak pl.: családi turizmus, termékfejlesztés, TDM menedzser mester képzés
Marketing: támogatás közel 22 millió Ft értékben: utazás kiállítás 2012 és 2013, on line kampányok: ad words, keresőoptimalizálás, TV kampányok, Rádió kampányok, MT Zrt. kampányok, prospektusnyomás
Programszervezés: 2012, 2013-as Boldog Békeidőkre, 30 db termékbemutató, 30 db színpadi produkció hétvégékre pl: kisebb zenekarok, pantomin, egészség- és mozgás bemutatók 15-15 db, 30 db egészségnap ahol különböző szűrések lesznek közel 12 millió forint értékben
Eszközbeszerzés: 20 millió Ft értékben mobil színpad és rendezvénysátor, Hévíz kártya technikai,- eszköz,- és IT hátterének megvalósítása, Legendák ösvényének eszköz háttere(kőtalapzaton lévő táblarendszer, mesére épül cél: sétálja körbe Hévízt ) , LCD Tv és 2013-ban egy 3d display ami képes lesz sugározni a 2013-ban elkészülő új 3D-s Hévíz imázs filmet

Kapcsolódó immateriális javak : Legendák ösvénye mesének a megírása, okos telefon alkalmazás, irodai TDM szoftver

Study Tourok a tagoknak, 2012 tavasz :egy „belső” study tour ami a térség értékeire hívja fel a figyelmet, 2012 ősz és 2013 tavasz magyarországi study, alföldi régió fürdő városainak megismerés.

4.3. Aktuális turisztikai feladatok
•          Városi honlap továbbfejlesztése
A www.heviz.hu honlap átalakítását követően a Nonprofit Kft. vette át a honlap üzemeltetési és karbantartási munkálatait. A program és hír feltöltés illetve jóváhagyás továbbra is az önkormányzat feladata maradt, a szálláshelyek, éttermek és egy szolgáltatók megjelenítése, adatainak karbantartása, a hirdetői felületek kezelése és a turisztikai tartalmak szerkesztése viszont a Kft. hatáskörébe került át. A honlap látogatottsági adatai a korábbi évek web analitikájával összevetve megduplázódta, jelenleg átlagosan havi 24.000 látogatóval bír az oldal.
A honlapon jelenleg design váltás van folyamatban. Az új design kialakításával még inkább növelni tudjuk az ajánlatkérések és foglalások számát a honlapon.

•          Hévíz Kártya továbbfejlesztése
A települési kedvezmény kártya nagyban hozzájárul a vendég elégedettség növeléséhez és marketing eszközként kiválóan alkalmas a vendégszám növelésére. A 2011-ben elindított vonalkódos kártya technikai továbbfejlesztése szükséges, valamint a kedvezményt adó szolgáltató körének a bővítése is javasolt. Ebben az önkormányzati intézmények szerepvállalása is szükséges, pl.: parkoló kedvezmény, tófürdő belépőjegy kedvezmény.

•          Turisztikai programszervezés
A meglévő programok és fesztiválok továbbfejlesztésével, valamint újak bevezetésével biztosítani kell a mozgalmas fürdővárosi hangulatot, ami a vendégek pihenését nem akadályozza, viszont kulturált szórakozási lehetőséget nyújt az aktívabb célcsoportoknak külföldi és belföldi vendégek tekintetében egyaránt. A Gróf I. Festetics György Művelődési Központ az elmúlt évben magas színvonalú rendezvényeivel bizonyította, hogy a város végre rendelkezik egy olyan programszervező szervezettel, amelyre a szolgáltatók is alapozhatnak programokat, csomag ajánlatokat. A cél továbbra is az, hogy egymás munkáját segítve együtt dolgozva ezt tovább erősítsük. A marketing szervezet az egyes piacokon tevékenyen fogja segíteni a program kommunikációt, de az elsődleges feladata továbbra is a városmarketing folytatása.

•          Az IFA adminisztrációjának és befizetésének nyomon követése

•          FlyBalaton repülőtér hosszútávú működésének segítése
Együttműködve a Magyar Turizmus Zrt.-vel és a FlyBalaton repülőtér üzemeltetőjével, cél a hosszútávú működés segítése, menetrendszerinti járatok és charter járatok fogadására alkalmas feltételek megteremtése.