HÉVÍZ.

A turizmus általános helyzet a 2012. évben

Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél idősebb lakossága, ami 2,5%-kal haladja meg a 2011-ben tett utazások számát. A belföldi utazások száma 2%-kal 5,77 milliárdra, a kiutazások száma 4%-kal 1,03 milliárdra nőtt 2012-ben. A nemzetközi utazások száma 4%-kal növekedett világszinten, ám az utazáson töltött idő csupán 2%-kal lett hosszabb, azaz az utazások rövidebbek lettek 2012-ben. Az utazási kiadások világszerte 7%-kal 875 milliárd euróra nőttek 2012-ben. (Az egy utazásra jutó összeg 3%-kal, az egy éjszakára jutó költés pedig 5%-kal növekedett 2012-ben.)

A gazdasági és politikai nehézségek ellenére az európai turizmus kedvező évet zárt 2012-ben, és hasonlóan jó eredményeket várnak a turisztikai szakértők 2013-ra is. 2012 első felében a legtöbb európai desztináció a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának növekedését tapasztalta. Különösen a balti országokban, illetve Közép- és Kelet-Európában javultak a mutatók, de a nagy nyugat-európai desztinációk, így Németország, az Egyesült Királyság, Ausztria és Spanyolország is növekedésről számolt be 2012 első öt-nyolc hónapjában. Az adatok azt mutatják, hogy az Európán belüli utazások szerepe növekszik a drágább, távolabbi desztinációkba irányuló utazások rovására. A pozitív változásokat az STR Global 2012 első kilenc hónapjára vonatkozó adatai is alátámasztják: az európai szállodák foglaltsága 66,9%-os volt, a 27 vizsgált városból 12 jelzett pozitív elmozdulást az előző év azonos időszakához képest. Euróban mérve a napi átlagár (ADR) tekintetében 5,3%-os, a RevPAR tekintetében 5,1%- os növekedést regisztráltak a szállodák.

1.2 Magyarországi trendek

A nemzetközi turizmus javuló tendenciáival párhuzamosan ismét növekedési pályára állt a magyarországi turizmus is, különös tekintettel a beutazó turizmusra. 2011-ben a magyarországi turizmus eredményei meghaladták a válság előtti 2007-es év eredményeit. A pozitív trend 2012-ben is megfigyelhető. A külföldi érkezések és az eltöltött vendégéjszakák száma az európai átlagot meghaladóan emelkedik. A tendencia országos, de a legdinamikusabb bővülés Budapesten megy végbe. Ennek a változásnak, a nemzetközi folyamatokon túlmenően, oka a légi forgalom átstrukturálódása, amely a Malév 2012. februári leállását követően zajlott le. A Budapest Airport és a KSH adatai alapján a nemzeti légitársaság leállását követően kieső kapacitások pótlása a nyári menetrendi időszakra belépő új járatokkal megközelíti, de nem éri el az előző évi szintet. Az összutasszám csökkenése 4,6%-os. Lényegesen csökkent azonban a tranzitutasok száma (–79,5%). Következésképpen a Magyarországra, illetve Budapestre turisztikai motivációval érkező utasok száma pozitív irányba változott. A légifuvarozók összetétele jelentősen megváltozott. A korábbi évekkel ellentétben nagymértékben a „low cost” légitársaságok irányába tolódott el. Ez lényegesen befolyásolja a Magyarországra érkező vendégek utazási motivációját és ezáltal összetételüket, költési hajlandóságukat.

A kereskedelmi szálláshelyeken megjelenő vendégforgalom összességében javulást mutat. A KSH előzetes adatai szerint 2012 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2,8%-kal, a vendégéjszakák száma 4,1%-kal haladta meg a 2011. első kilenc havi adatokat. 6,5 millió vendég 17,3 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken 2012. január és szeptember között. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 8,9%-kal nőttek 2012. január–szeptemberben. Az összes bruttó szállásdíjbevétel 88,3%-a a szállodákban keletkezett. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás január–szeptemberre számított árindexe 4,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 2,7%-os árnövekedést mértek. 2012 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 40,1% volt. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 48,6% volt, a gyógyszállodákban 57,4%-os, a wellness-szállodákban 48,6%-os kapacitáskihasználtságot mértek. 2012 első kilenc hónapját is az átlagnál jobb szállodai teljesítmény jellemzi: a KSH statisztikái szerint a vendégek száma 5,5%-kal, a vendégéjszakák száma 7,7%-kal emelkedett 2011 azonos időszakához képest. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2012 első kilenc hónapjában a felmérésben részt vevő magyarországi szállodák foglaltsága 3,8 százalékponttal növekedett, miközben az európai átlag 0,2 százalékpontos csökkenés volt.

A KSH előzetes adatai szerint 2012 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek országosan több mint 3,2 millió külföldi vendéget és 9,0 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek száma 7,4%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 7,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,8 éjszaka volt. A külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 11,0%-kal, a szállodákban pedig 11,9%-kal nőtt. Utóbbi kategóriában a külföldi vendégek száma 9,2%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 10,8%-kal volt magasabb, mint 2011 első kilenc hónapjában. Tehát a beutazó turizmusban is érvényesül az a tendencia, miszerint a turisták egyre inkább a magasabb színvonalú szolgáltatásokat, a magasabb kategóriájú szálláshelyeket keresik.

1.3 Az egészségturisztikai trendek

A WHO előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. A legnagyobb küldőpiacainkat jelentő fejlett országokban az idős népesség arányának növekedése a legjellemzőbb demográfiai trend. Az egészségükre mindinkább odafigyelő, az utazás terén egyre tapasztaltabb szeniorok növekvő fizetőképes keresletet jelentenek az egészségturisztikai iparág számára. A jóléti társadalmakban emellett nő az igény a saját finanszírozású egészségügyi kezelések turisztikai élményekkel való összekapcsolására. Az egészségturizmus a belföldi és a beutazó turizmusban egyaránt jelentős szerepet játszik. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak csaknem harmadát, a szállodák belföldi vendégéjszakáinak több mint 47%-át gyógy- és wellness-szállodákban regisztrálják. A KSH keresletfelmérése szerint a Magyarországra látogató külföldiek körében a harmadik leggyakoribb fő turisztikai motiváció az egészségturizmus (gyógykezelés vagy wellness). Ez tükröződik a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban is. Az egészségturizmust hosszabb átlagos tartózkodási idő, magasabb költés, kisebb szezonalitás és magasabb színvonalú szolgáltatások igénybevétele jellemzi. Utóbbit jelzi, hogy 2011-ben a szállodai férőhelyek 27,3%-a volt található az egészségturizmust közvetlenül kiszolgáló szállodákban, a szállodák vendégéjszakáiból 33,2%-ban, a szállodák bruttó bevételeiből 34,8%-ban részesednek a gyógy- és wellness-szállodák. A gyógyszállodákat az átlagosnál jobb, a wellness-szállodáknál az átlagosnak megfelelő kihasználtság jellemzi.

(Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Stratégiai terv 2013.)

A hévízi vendégkör nemzetiségi összetétel változása 2011 – 2012, I. – XI. hó

Forrás: KSH

A táblázat a rendelkezésünkre álló adatok alapján az év első 11 hónapjának vendégforgalmi adatait veti össze a 2011-es év bázis adataival.

Összességében 0,9 %-os vendégéjszaka szám növekedést mutat, 0,2 %-os vendégszám növekedés mellett. Ezen belül a belföldi vendégforgalom enyhe csökkenése és a külföldi vendégforgalom enyhe növekedése figyelhető meg.
A küldőországok tekintetében kiugróan magas az orosz (+40,6%) és ukrán (+12,9%) forgalom növekedése, de intenzív a szlovák vendégéjszaka (+10,7%)  szám emelkedése is.
A hagyományos küldőterületek vendégéjszaka csökkenése bár lassult, de továbbra is jelentős. A németországi és ausztriai kiemelt megjelenések sem tudják ellensúlyozni a kúra vendégek számának csökkenését.
A vendégéjszakák tekintetében az orosz és ukrán piac összesen 186.857 vendégéjszakát hozott a városba, míg a német nyelvterület (német, orsztárk, svájci) összesen 356.457 vendégéjszakát.

2.1 A turisztikai régiók részesedése az összes vendégéjszakából

2. Versenytársak vizsgálata

2.1 Gyógyturizmus 

A gyógyturizmus terén Európa/Közép-Európa legmagasabban pozícionált desztinációi az észak-olasz „Terme Regio” (pl. Abano Terme, Montegrotto Terme), a svájci és német fürdővárosok és szanatóriumok (pl. Bad Ragaz, Bad Zurzach, Zermatt, Arosa, St. Moritz, Lugano, Baden-Baden, Bad Wildbald), valamint a Monarchia egykori jelentős fürdővárosai (pl. Karlsbad, Marienbad, Bad Ischl).
- az olasz, svájci és bajor fürdővárosok rendkívül magasan pozícionált termékkel rendelkeznek. A gyógytényezők és a magas színvonalú, komplex kezelések mellett a települési környezet, valamint a változatos szabadidős és kulturális programok szerves részei a terméknek. Jól menedzselt desztinációk, hatékony kommunikációs tevékenységgel, a magas árak ellenére kedvező ár/érték aránnyal. E gyógyhelyek jóval magasabban pozícionáltak, mint Hévíz, így közvetlen versenytársként jelenleg nem jönnek szóba.
- az Osztrák-Magyar Monarchia korábbi fürdővárosaival a versenyhelyzet alapja a gyógyászat szemlélete és a gyógykezelések hasonlósága. A legismertebbek és a legjelentősebb versenytársak Karlsbad (Karlovy Vary) és Marienbad (Marianske Lazne) lehetnek.
- a Monarchia további fürdővárosai irányultságukat (pl. Bad Ischl) vagy jelen állapotukat (pl. erdélyi és felvidéki fürdők) tekintve napjainkban eltérnek Hévíztől, a gyógyászat és fürdőkultúra, a történelmi hagyományok tekintetében mégis hasonlóak. Pöstyén (Piestany) az utóbbi időben jelentősen fejlődött. Az alacsony áraik vonzók a turisták számára, de a szolgáltatások valódi tartalma elmarad a hévízitől. Az adottságok mellett jelentős versenyelőnyben van Hévíz.

3.2 Főszezonban, kétágyas szoba ára (2 főre), egy hetes kúracsomaggal (EUR)

Az árak kategóriánként az elérhető legolcsóbb szállás árat mutatják városonként.

Az egy hetes kúracsomagok árainak összehasonlítása jó mutatja a hévízi szolgáltatások pozícionálását a versenytársakéhoz képest. Abano, Montegrotto árai magasan meghaladják a Hévíz (és a többi konkurens város) árait is minden kategóriában.
Magánszállások tekintetében a hazai fürdővárosokat árszintjét meghaladja az összehasonlítás ára, azonban a külföldi versenytársakétól lemarad.
Kereskedelmi szálláshelyek tekintetében a belföldi összehasonlításban kedvezőbbek a háromcsillagos kategória árai Hévízen, négycsillagos kategóriában viszont már a hajdúszoboszlói árak felett mozognak a hévízi árak. A külföldi szállás árak a háromcsillagos kategóriában minden esetben magasabbak, a négycsillagosok esetében viszont Karsbad és Marienbad kínál kedvezőbb lehetőségeket.

A szálláshelyek árszintje mellett, a hazai fürdővárosok rangsorában jól szemlélteti Hévíz pozícióját a következő táblázat is. Bár egyértelműen megelőzzük versenytársainkat érdemes az egyes városokban látható vendégéjszaka növekedési ütemekkel is számolni. Míg Hévízen 2009 és 2011 között 8,49%-os növekedés volt, addig Bükön 23,2%, Sárváron 18%, Zalakaroson pedig 9,7%. A büki és a sárvári nagymértékű növekedés az elmúlt 2 év fürdőfejlesztéseivel magyarázhatóak. Megfordulni látszik viszont a korábbi évek növekedési üteme Hajdúszoboszló esetében.

3.3 Vendégforgalmi adatok kereskedelmi szálláshelyeken

Forrás: KSH

3.4 Wellness- és fürdőkomplexumok

Hévíz adottságait tekintve gyógydesztináció, de a szolgáltatáskínálatában és a vendégkörében a wellness is megtalálható. A kúrákhoz kapcsolódóan meglévő egyedi adottságai a wellness terén nincsenek, a kínálat pedig jóval bővebb. A város vonzáskörzetét tekintve valamennyi magyar, osztrák, szlovén, német, cseh, szlovák és lengyel wellness-komplexum versenytársnak tekinthető.
Az osztrák fürdők fejlesztését követően jelentősen visszaesett Hévízen az osztrák és német vendégek száma. Emellett a wellness-turista nem is hajlandó közel ezer km-t utazni a pár napos regenerálódásért.
A cseh, szlovák és lengyel fürdők színvonala és szolgáltatás-választéka nem előzi meg Hévízt. Versenyelőnyüket a közlekedés időigénye, az erőteljesebb kommunikáció és a jobb országimázs jelenti.
A hazai wellness-piacon egyértelmű versenyhátrányt jelent az élményelemek és a családbarát kiegészítő szolgáltatások hiánya.
A hazai internetes kersési trendekben elvesztettük a 2011-es év kimagasló eredményét, miszerint a wellness témakör 10. legnépszerűbb keresési szava Hévíz volt. A keresési trendek között olyan feltörekvő fürdők és fürdővárosok nevei jelentek meg a 2012-es évben, mint Gyula és a Zsóry fürdő. A keresési trend változása jól mutatja, hogy wellness témakörben nincs olyan egyértelmű versenyelőnyünk belföldön, mint a gyógyturizmus területén.
Ennek ellenére is a wellness témakörre keresők nagy arányban találkoznak hévízi ajánlatokkal, mivel a legnépszerűbb keresési kulcsszavakra a „wellness hotel” és a „wellness hétvége” kombinációkra a találati lista élén rendszerint szerepelnek hévízi ajánlatok.

3.5 Városi fürdők látogató számai (fő)

  Forrás: Fürdők adatszolgáltatása

A fürdők iránti keresletet jó szemlélteti a látogatottsági számaik összehasonlítása is. A nagyobb élmény fürdővel rendelkező intézmények sem minden esetben haladják meg a hévízi tófürdő látogatottságát (pl.: Sárvár és Zalakaros esetében), azonban a wellness és élmény elemekkel bővített kínálat egyértelműen hozzájárul Bük és Hajdúszoboszló magas látogatói számaihoz.

3. Összegzés

Hévíz Város idegenforgalmáról összességében elmondható, hogy összhangban az Európai trendekkel, ugyanakkor a Nyugat Dunántúli Régió visszaeső teljesítménye ellenére, a várakozásokat felülmúlóan teljesített. A tavalyi rekordszámú vendégéjszakát sikerült közel 20 ezer éjszakával túlszárnyalni.
Elmondható, hogy a városvezetés által kezdeményezett és koordinált szolgáltatói párbeszéd, a megerősített marketing tevékenység, valamint a külföldi piacokon végzett közös munka eredménye rövid távon is jól megmutatkozik. Terveinknek megfelelően új légi járatok indításával, valamint város további turisztikai fejlesztésével minden feltétel adott a további növekedés biztosításához.